Az elmúlt egy évben...

Elkészült a tetőnk 2019-ben, és köszönhetően a rengeteg segítségnek, ezt majdnem teljesen ki is fizettük. Még van hátra a bő 14 milliós összegből bő kétmillió, a többit kifizettük. Ez az összeg is már megvan a számlánkon, csak még pár abróbb javítás hátravan a tetőn, így még nem került ez az összeg kifizetésre.
Most már fedett lett tehát a szerkezet, illetve elkészült a lépcső is belül. Megkaptuk az árajánlatot a folytatáshoz is - nyílászárók, külső és belső vakolások, szigetelés - illetve egyeztetünk arról is, mit hogyna lehet időzíteni.

Alább látható a tető készítésének folyamata:

Ahonnan indultunk a tetőhöz:

Betonkoszorúk, alapok, tartó vázak februárból

Május elején megjelent az első "fecske" a gerendán

Majd a hónapban tovább folytak a unkálatok

Gerendák is vannak már...

Június 1-én így nézett ki

Majd folyt tovább a munka

Szépen alakult a tető - meg nőtt a gaz

Július végére felkerültek a cserepek is

Ez pedig az aktuális állapot

Itt tartunk tehát most. 

Innentől pedig szeretnék komolyabban figyelni a frissítésekre. 

Hamarosan következik egy új imatéma, mivel van e kapcsán több terület is, amin rágódunk, és amiben segítségünkre van, ha imában mögöttünk tudtok állni.

Köszönjük, hogy Isten előtt hordoztok minket.

A kereszt előtt

Ez a kép sokat elmond nekem az emlékekről. Bár azt mondhatnám, hogy azért van itt a kereszt előtt az üres kerekesszék, mert meggyógyult az abban ülő. Sajnos nem. 

De a kereszt nem tűnt el, Krisztus munkája nem évült el. Neki van hatalma arra, hogy üressé tegye a kerekes székeket! Nem az a vágyunk, hogy legyen itt egy új épület, ahova majd el tudunk jönni végre megpihenni a „gonosz világ” elől. Sokkal inkább az, hogy üres kerekes székek és mankók lerakatává váljunk, hogy emberek gyógyuljanak meg testileg, de még inkább lelkileg. Találkozás pontot akarunk itt létrehozni, ahol emberek egymással és Istennel találkozhatnak…

Üres telek - teli lehetőségekkel

Épület nélkül vagyunk, csak a hűlt helye van meg mindannak, ami itt volt régen. Öreg volt már, nem volt ideális, sok feladat volt vele, nem szigetelt jól, mégis sokat jelentett nekünk. Nem maga az épület, hanem az, amire emlékeztetett. Azokra az emberekre, akik önként adtak hatalmas összegeket a megvásárlásra. Azokra az emberekre, akik készek voltak idejüket, energiájukat ide szánni, hogy segítsenek. Nagyon sok embert kiemelhetnék, mégis csak egy személyt említek most meg (bocsánat a többiektől). 

Ez nem egy üres telek, hanem egy lehetőség valami újra

Tim rákos daganattal küzdött, de túllépett rajta. Eljött ide segíteni ablakokat beépíteni 2003-ban, valamint más munkákban is részt vett (no meg szerette a digitális kütyüket és a Locheed Martin-nál dolgozott). Vissza akart jönni később is, de a daganat kiújult 5 év után, áttétes lett és belehalt mindebbe. Nem azért emlékszem rá, mert olyan nagy munkát végzett itt (nem is kicsit). Azért, mert miközben itt volt, példát adott az önzetlenségre. Foglalkozhatott volna önmagával, az önsajnálattal, sok minden mással, de inkább azzal foglalkozott, hogy Isten ösztönzésére eljött ide segíteni. Don, Doug, biztosan emlékeztek arra, mit jelentett neki mindez, de azt talán nem is tudjátok, mit jelentett nekünk az ő ittléte. Jó lenne felsorolni emlékeket, társakat, testvéreket, amik és akik eszünkbe jutnak az épület kapcsán…